• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

Nagyszabású, de lassú változás előtt az adatközpontok

×
×
Megjelent: 2016.02.17 Vissza

Az adatközpontok előtt számos kihívás áll, amelyet új és új technológiákkal igyekeznek orvosolni: egyre komolyabb teljesítményt és megbízhatóságot kell biztosítaniuk, miközben ellenálló képességüket is fokozni kell.

Az olyan jelenségek, mint az Internet of Things (IoT) felemelkedése, a HD és 3D videók népszerűvé válása és az egyre nagyobb mértékű konnektivitás általában alapvetően rengeteg innovációt követelnének meg. Az adatközpontokat építő és üzemeltető cégeket azonban a rendelkezésre álló pénzügyi források szűkössége gátolja a valóban forradalmi újítások kivitelezésében.

A vállalatok felépítése maga is gátolhatja az újításokat – ahogyan az is, hogy manapság a legtöbb adatközpontot 10-15 éves életciklussal tervezik, tehát az új technológiák frissítéseket követelnek meg az évek alatt, jelentős plusz költségekkel.

Éppen ezért a változások fokozatosak és meglepően lassúak. 2015-ben a világon már az adatközpontok 17 százaléka in-house rendszerben, de virtualizálva vagy egy privát felhő részeként működött. 2014-ben ez az arány még csak 15,4% volt, így a növekedés mindössze 1,4%. A felhőszolgáltatókhoz kiszervezett adatközpontok aránya sem nőtt jelentősen, mindössze 0,8%-kkal.

A kívülállók számára azért is lehet meglepő ez a nagyon lassú fejlődés, mert a média gyakran felnagyítja az új technológiák hatását. Akármennyire nagy jelentőségű újításról is van szó, a különféle akadályozó tényezők miatt az adatközpontok negyedénél-harmadánál többen egészen biztosan nem végeznek fejlesztéseket abban az irányban.

A globális képet az is árnyalja, hogy kulturális háttértől és vállalati felépítéstől, erőforrásoktól és tucatnyi más tényezőtől függően az innovációkat más módon, ütemben és sűrűséggel alkalmazzák. A fejlődő piacok például hajlamosak egészen másként alkalmazni az újításokat, gyakran egyszerűen átugorva köztes technológiákat, melyek hagyatéka a fejlett gazdaságokban lassítja az egyébként látszólag több lehetőséggel bíró vállalatokat.

A legjobban talán az energiahatékonyság terén érhető tetten mégis a változás, amely mára jócskán kinőtte már magát a nyugati államok kezdeményezéseiből. A legújabb adatközpontokat ma már szinte a világ minden táján a lehető leginkább energiahatékony működésre tervezik, gyakran megújuló energiaforrásokat használva fel, függetlenítve (legalábbis részben) a létesítményeket az energiahálózatoktól.

A változás lassú és fokozatos – a piac azonban joggal aggódik azért, hogy az ütem nem elég gyors az igények kielégítéséhez. Még a legújabb technológiákkal is erősen kérdéses, hogyan boldogulunk majd a következő egy-két évtizedben, amikor a szélessávú kapcsolat már közművé lép elő, amikor nagyvállalatok konglomerátumai juttatják el a netet a világ legeldugottabb zugaiba is, és amikor minden egyes eszközünk a globális hálózaton keresztül kommunikál majd, a hűtőtől a garázsajtóig.

Kérdés, hogy a piac jelenlegi szereplői képesek lesznek-e tartani az ütemet – annyi azonban bizonyos, hogy ha ők nem, új szereplők majd betölthetik az űrt, hiszen az új technológiák a hűtés, az enegiafelhasználás, a virtualizácó vagy éppen az intelligens rendszerek terén már rendelkezésre állnak. Csak fel kell használni őket, ahogyan több ultramodern adatközpontban, így például a DoclerNet hazai létesítményében már így is tesznek.

Forrás: http://www.datacenterdynamics.com/design-strategy/slow-and-steady/95144.article