• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

Hogyan segíthet a felhő a katasztrófa-helyreállításban?

×
×
Megjelent: 2015.10.06 Vissza

Bármely vállalati rendszert, amelyet komolyan vesznek üzemeltetői, bebiztosítanak az olyan váratlan események ellen, amikor fennáll a komolyabb adatvesztés kockázata. A felhő pedig e téren rendkívül jó lehetőségeket biztosít számunkra.

Az elmúlt években a katasztrófa-helyreállítás egy igen költséges és komplex szolgáltatás volt, amely már csak bekerülési költségei miatt is elérhetetlen volt a kisebb vállalkozások számára. A hatékony helyreállításhoz az kellett, hogy redundáns fizikai infrastruktúrát létesítsen a vállalat. Emellett pedig további költségek jelentkeztek hosszabb távon: a rendszer biztonságát folyamatosan felügyelni kell, az infrastruktúrát karbantartani és így tovább.

Aztán megérkeztek a felhőalapú szolgáltatások, amelyek még a legkisebbek számára is elérhetővé tették az egyszerűbb lehetőségeket. A vállalati IT-alkalmazások piaca átalakult, lehetővé vált, hogy a KKV-k is költséghatékonyan védekezzenek.

Ami ezt a lehetőséget biztosítja:

Az infrastruktúra olcsóbbá vált – mivel nincsen szükség annak beszerzésére, hiszen a szolgáltatások a felhőbe költöztek. A fenntartás, üzemeltetés költségei sem a szolgáltatás bérlőjét terhelik, s mostanra már a kisebb cégek is válogathatnak a különféle megoldások közül.

A ragionalizációnak hála földrajzilag egymástól szinte bármilyen messze található adatközpontokban alakíthatnak ki a válallatok felhőalapú környezeteket. A felhő képes olyan egységként üzemelni, amely megosztja a terhelést, a feladatokat és a kockázatot is komponensei között, így rugalmasabb, egyszersmind ellenállóbb is lesz a rendszer.

Virtualizáció és redundáns tárolás a felhőben: az adatoknak, melyeket menteni akarunk, mindig konzisztensnek kell lenniük. A felhő lehetőséget ad a gyors replikációra és korlátlan hozzáférésre, így a hagyományos infrastruktúráknál hatékonyabb megoldást biztosít.

Az egyes felhőalapú környezeteknek persze saját előnyeik és hátrányaik vannak, amelyeket figyelembe kell vennünk a választáskor. A privát környezetek előnye, hogy hatékonyabban felügyelhetőek: saját policy, saját szakemberek és biztonsági megoldások, teljes kontroll – és egyben költségesebb infrastruktúra.

A publikus felhő a skála másik vége: igen olcsó, hiszen hardverek beszerzésére nincsen szükség, a cégnek azonban a kontroll nagy részét ki kell adnia a kezéből, s ezzel megnövekszik a kockázat is.

A legtöbbek számár a hibrid környezetek biztosíthatnak jó alternatívát. Az adatreplikáció ekkor a szolgáltatónál zajlik, míg alkalmazásaink a belső privát hálózaton futnak, így a biztonság és a felkészülés egyszerre, minimalizált költségekkel lehetséges.

A döntést elsősorban a cégek anyagi lehetőségei határozzák meg – és persze az, hogy mennyire hajlandóak bizalmat szavazni bármely szolgáltatónak, vagy hogy találnak-e olyat, amely nagyobb kontrollt biztosít az igénybe vett publikus felhő felett.

Forrás: http://www.cloudcomputing-news.net/news/2015/jul/16/analysing-cloud-target-disaster-recovery/