• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

Hogyan szelídítheted meg a vállalati adatdzsungelt?

×
×
Megjelent: 2015.07.20 Vissza

Az IDC szerint 2020-ig a globális adatmennyiség 4300 százalékkal növekszik majd, az évente előállított adatmennyiség pedig 40 zetabájtra rúg majd. Mennyi is ez pontosan? 40 zetabájtnyi adat egyenlő 360 millió évnyi BlueRay-minőségű videóval – vagy azzal az adatmennyiséggel, ami akkor keletkezne, ha a Föld minden lakosa percenként három tweetet írna 600 ezer éven keresztül.

Vajon hány vállalkozás áll készen erre az adatrobbanásra?

A legtöbben egyértelműen nem. A digitalizáció kora előtt nagyobb lelkesedéssel rendszereztünk: ha egy rakás papír útban volt az asztalon, nem haboztunk sokat azzal, hogy megpróbáljunk kényelmesebb munkakörnyezetet teremteni, hiszen fizikailag akadályoztatva voltunk. Ma azonban a rendetlenség már digitalizált formában él tovább az adattároló szervereken. Mivel a rendetlenséget nem látjuk, nem is foglalkozunk vele. És ami egykor az akták, irattartók és mappák pedáns rendszere volt, az ma a strukturálatlan adathalmaz beláthatatlan dzsungelévé vált.

Az IT-menedzserek nem igazán foglalkoznak ezzel a túlburjánzással, hiszen a tárhely olcsó, és akadnak sürgetőbb megoldásra váró problémák is. Mára azonban mindenhonnan kapcsolódhatunk a globális hálózatra, az okoseszközök használata széles körben elterjedt, vállalati szinten pedig egyre erősebb az igény a kollaboratív alkalmazásokra – így a cégek kezdik átértékelni hozzáállásukat az adatrendszerezés fontosságához. Ahogyan egyre több adatot hozunk létre, egyre nagyobb az igény azok elérésére is, világos tehát, hogy a vállalatoknak szükségük van a tervezésre, amivel a robbanást átvészelhetik.

Nem véletlen, hogy a piacon egyre nagyobb az érdeklődés minden iránt, ami a fájlokkal és adatokkal kapcsolatos. A szinkronizációtól kezdve a megosztott alkalmazásokon keresztül a hálózati eszközökig ma már több tucat, ha nem több száz különféle lehetőség kínálkozik. Csak a fájlszinkronizálási szegmensben közel száz cég tevékenykedik, és ez a szám a közeljövőben csak növekedni fog. A túlságosan sok fájl mellett az informatikusoknak rengeteg lehetőségük van azok megosztására is. Hogyan birkózhatunk meg tehát ezzel a dzsungellel?

Az első lépés az adatok rendszerezése felé a túlterhelés feloldása. Fel kell mérnünk, hogy az egyes fájlok pontosan mit tartalmaznak, hogyan kerültek oda, kihez tartoznak. Mondhatni katalogizálnunk kell, hogy mi találhat a szervereinken. Ugyanannak a fájlnak gyakran több másolatát találhatjuk a tárhelyeken, feleslegessé vált fájlokat kell eltakarítanunk és különleges bánásmód alá vonni az érzékeny információkat tartalmazóakat.

Informatikusok egy kis csapata képes átfésülni a fájlrendszert, ez azonban időt és pénzt emészt fel, és teret nyit az emberi hibák előtt. Az automatizálás, amely révén a teljes fájlrendszert vizualizálhatjuk, sokkal hatékonyabb módszer ennél. Ez betekintést ad a kockázatokba és lehetőségekbe, és felfedi, milyen lépésekre van szükség a fájlrendszer kezelhetőbbé tétele érdekében.

Egy jól kezelhető fájlrendszer létrehozásával persze nem dőlhetünk nyugodtan hátra. Fontos, hogy fájljaink rendszerezettek is maradjanak, másképpen az egész erőfeszítésünk felesleges. Az egyik legjobb módszer, ha olyan rendszert alkalmazunk, amely figyelembe veszi a munkatársak cégen belül elfoglalt pozícióját, még akkor is, ha a szerepek megváltoznak. Például: egy újonnan felvett munkatárs azonnal automatikusan hozzáférést kap a munkája elvégzéséhez szükséges fájlokhoz és adatokhoz. Később, ha más pozícióba kerülne vagy áthelyeznék, hozzáférési jogai automatikusan változnak, így a fájlrendszer szervezett marad, a fájlokat pedig biztonságban tudhatjuk.

Így a dzsungel egy rendszerezett és termékeny kertté szelídül. Meg kell még oldanunk a fájlmegosztást is: olyan megoldást kell keresnünk, amely egyszerű, könnyű használatot biztosít anélkül, hogy a biztonságból alább kellene adnunk. Ha nem biztosítunk egy a vállalat informatikai rendszerén nyugvó megoldást, az alkalmazottak a publikus felhőalapú fájlmegosztó alkalmazásokhoz fordulnak majd, ami káros hatással van a biztonságra és az adatok hatékony kezelésére is. A megfelelő fájlmegosztó rendszer használatával javíthatjuk a rendszer megtérülési mutatóját.

A fájlmenedzsment és -megosztás talán nem tűnik jelentős problémakörnek e pillanatban. A fájlok azonban a vállalat egyik legfontosabb erőforrását tartalmazzák: az információt. Egy új fájlkezelő rendszerrel, amely a felhasználók és a szakemberek számára is hatékony kielégítő megoldással szolgál, a kertté szelídített dzsungel csakhamar termékeny ültetvénnyé válhat.

Forrás: http://www.datacenterknowledge.com/archives/2015/05/21/taming-organizations-unwieldy-data-jungle/