• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

Hogyan változtatta meg a felhő az adatközpont mérnökök szerepét?

×
×
Megjelent: 2015.05.12 Vissza

A felhőalapú számítástechnika alapjaiban változtatta meg azt, ahogyan az applikációkat telepítjük, a felhasználókat felügyeljük és elosztjuk az erőforrásokat. Az a képesség pedig, hogy összekapcsolhatjuk adatközpontjainkat, lehetővé tette, hogy a vállalatok a legkisebbektől a legnagyobbakig gyorsabbá és költséghatékonyabbá tegyék működésüket.

Ahogyan a felhő evolúciója folytatódik, nagyon fontos, hogy mindezek mögött a futurisztikus technológiák mögött az adatközpontok állnak. A mögöttes hardvererőforrások infrastruktúrájának a megoldások hihetetlenül széles skáláját kell kiszolgálnia – ez pedig lehetővé tette számunkra, hogy meghaladjuk az egy szolgáltatás, egy szerver alapelvet.

Az épületek ma is állnak a maguk fizikai valójában, a fizikai szervereket felügyelni kell, az erőforrásokat pedig ellenőrizni. Ennek ellenére valóban hatalmas változások következtek be. Egy mai adatközpont egyik legeslegfontosabb eleme az adatközpont mérnöke. Ő az, akinek tisztán és világosan látnia kell az egész infrastruktúra szükségleteit. Az ő hatáskörébe tartoznak az energiát, hűtőrendszert, a helyszínt, rendelkezésre álló közműveket és még az árazást érintő kérdések is. Ezeknek a szakembereknek ma már egészen új szemmel kell nézniük arra az architektúrára, amelyet ellenőrizni hivatottak. A katasztrófa-helyreállítás, az új típusú applikációk és a felhasználók folyamatosan növekvő igényei arra kényszerítik az adatközpont mérnököket, hogy fejlődjenek és megváltoztassák gondolkodásukat, elvessék a régimódi dogmákat.

Ha a felhő és az adatközpontok evolúciójában beálló változásokra tekintünk, a trendek önmagukért beszélnek. A felhőalapú számítástechnika alkalmazása egyre növekszik, 2016-ra pedig az IT-iparon belül ez adja majd a befektetések nagyobbik részét a Gartner szerint. Ez lesz az az év, amikor a privát felhő elkezdi átadni helyét a hibrid felhőnek, 2017 végére pedig a nagyvállalatok közel fele vegyes megoldásokat fog majd alkalmazni. Sőt, a Cisco szerint 2018-ra a munkaterhelések több mint háromnegyede (egészen pontosan 78 százaléka) felhőalapú adatközpontokban fut majd le. Ugyancsak 2018-ra a felhőben futó munkaterhelések 59 százaléka szoftver-mint-szolgáltatás (SaaS) típusú folyamat lesz majd.

A felhő növekedésével rendkívül nagy lesz annak a jelentősége, hogy az adatközpont mérnök képes legyen a formabontó gondolkodásra. Lássunk néhány példát arra, hogyan változtatta meg máris a szakmát a felhő.

Az adatközpontok tervezése és a konvergencia

Egyszerűen fogalmazva, nagy változások következtek be a fizikai architektúra tervezésében. Új típusú szervereket építünk hatékonyabb rackrendszerekbe. Az új konvergens infrastruktúrák körüli szakmai viták új lehetőségeket nyitottak meg az adatbázis mérnökök előtt alapvető ökoszisztémájuk kialakítására. A szakmán belül egyre élénkebb az adatközpontok kialakításáról és az új technológiákról folytatott diskurzus, így a mérnököknek a jövőben egyre több lehetőséget kell majd a tervezéskor fontolóra venniük. Nagyon fontos az is, hogy megértsék, ezek az erőforrások hogyan működnek a felhővel együtt, hogyan jelennek meg a felhőben.

A hűtőrendszerek evolúciója

Az új típusú ventilátoros rendszerek, az "ingyenhűtéses" koncepciók, fejlett légáramlást biztosító menedzsmenttechnológiák mind nagy hatással voltak arra, hogy az adatközpontok teljesítménye ma miért olyan, amilyen. Éppen ezért rengeteg szervezet vizsgálja a hidroelektromos energia felhasználhatóságát a szerverfarmok hűtésében – és persze rengeteg más módszerét, amelyek segíthetnek az energiahatékonyság növelésében. Az adatközpont mérnököknek meg kell érteniük azt, hogy a felhőalapú alkalmazások miatt ma a központok megbízható működése fontosabb, mint valaha. De azt is meg kell érteniük, hogyan változtatták meg ezek az alkalmazások a sűrűséget, virtualizációt és a hardvert, amin a szolgáltatások futnak. Ha konvergensebb rendszerekkel dolgozunk, fejlettebb több bérlős platformokkal, az energiaellátásnak és a hűtőrendszereknek szintén fejlődniük kell, másként nem a rendszerek stabilitása veszélybe kerül.

Új alkalmazások és munkaterhelések

A mérnököknek meg kell érteniük, hogy lényegében hostinggal foglalkoznak. Nem kell az alkalmazások futtatása vagy a hostolt munkaterhelések terén szakértőnek lenniük, de pontosan tudniuk kell azt, hogyan működnek együtt a hypervisorok, applikációk és virtuális erőforrások. Hogy miért? Mert ez segít abban, hogy jobb döntéseket hozhassanak a jövő adatközpontjainak dizájnt, hűtést, energiát és rackfelépítéseket előtérbe helyező technológiái technológiáiról. Ezen felül a felhő, az applikációk és az adatközpont között fennálló kapcsolat megértése abban is segít az adatközpont mérnököknek, hogy felhőmérnököké vagy még többé képezzék magukat. Ez a plusz tudás növeli értéküket szakértőként és nem kis segítségükre lehet a karrierépítésben is.

Rendelkezésre állás, katasztrófa-helyreállítás és folytonos üzletmenet

Ez nagyon fontos. Az adatközpontokkal szemben támasztott követelmények egy egészen új szintre léptek, a mérnököknek pedig minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb rendelkezésre állást biztosítsák a központoktól függő szolgáltatásoknak. A felhőalapú számítástechnika nagy hatással volt a modern adatközpontok ellenálló képességére. A komplex erőforrásokat hatalmas távolságokra terjesztettük ki. Az adatközpont mérnöknek pontosan értenie kell, mi történik, ha valamilyen katasztrófa következik be. Az új típusú DCIM-eszközök lehetővé teszik, hogy pontosan lássuk, hogyan oszlanak el az erőforrások. A felhasználókat az új globális terhelésmegosztást lehetővé tévő technikák segítségével mindig dinamikusan oda irányíthatjuk, ahol rendelkezésre állnak a megfelelő erőforrások. A lényeg: szükségszerűen sokkal több automatizálás, szervezés és intelligens tervezés található egy olyan modern adatközpont mögött, amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy felhőalapú szolgáltatásokat támogasson – amilyet a DocleNet is üzemeltet ultramodern telephelyén. A szakembereknek ismerniük kell a szükséges eszközöket és azt, hogyan segítenek abban létező adatközponti infrastruktúrájuk fejlesztésében.

Mindössze három év alatt az adatközpontok IP-forgalma megduplázódott, 2,6 zetabyte-ról 5,2 zetabyte-ra évenként. A trendek pedig azt mutatják, hogy a növekedés nem áll meg.

Tudatában kell tehát lennünk mindannak, ami a piacon, a szakmában és a felhasználók szintjén zajlik. Az adatközpont mérnököknek tudniuk kell, hogy ők a cloud computing legalapvetőbb építőkövei. Szerepük egy modern vállalaton belül nem csak a hatékony adatközpontok létrehozásában merül ki: feladatuk az is, hogy a vállalatot versenyképessé tegyék a gyorsan fejlődő piacon.

Forrás: http://www.datacenterknowledge.com/archives/2015/04/21/cloud-changed-data-center-architect/