• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

Hogyan válasszunk hoszting szolgáltatást - Milyen a jó rendszergazda?

×
×
Megjelent: 2014.10.22 Vissza

A rendszergazdai szakma követelményei az utóbbi években jelentősen megváltoztak – a piac átalakulásának köszönhetően egy olyan rendszergazdának, aki szakmailag valóban a legtöbbet akarja kihozni magából, nem csak elhivatottnak kell lennie, de menedzsmenti szemlélettel, koordinációs képességekkel is rendelkeznie kell.

Szakmai tudás, elhivatottság

Természetesen a jó rendszergazda legfontosabb ismérve szaktudása. Sokaknak már az is informatikus, aki elvégzett egy ECDL-tanfolyamot, aki azonban komolyan ütőképesnek vallhatja magát, annak sokkal magasabb szakmai szinten kell állnia. Bár az iskolai tanulmányok jó alapokat adhatnak, de igaz értéket és ütőképes szakmai tudást, a napi munka és tapasztalat, sok-sok éves problémamegoldó, tesztelő és fejlesztő gyakorlat adja.

 Mindezek felett a jó rendszergazda naprakész, szakmájában otthonosan mozog – olvassa a szakirodalmat, képben van az újításokat illetően, tudja, hogy az általa kezelt rendszerekben milyen problémák fordulhatnak elő, és hogyan lehet azokat a leggyorsabban, a legkisebb okozott kényelmetlenséggel és fennakadással megoldani.

Sokszor ezek a kvalitás szakemberek olyan elhivatottsággal és szenvedéllyel végzik munkájukat, hogy a napi munkafeladatok után, szabadidejükben hobby szinten tanulják az újdonságokat, fejlesztik saját rendszereiket, gyakran komoly szakterületi innovátorként.

Megfontolandó tehát, hogy rendszerünket a tudás és tapasztalat széles és speciális spektrumával rendelkező szakemberekre bízzuk, akik a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, vagy egyéni rendszergazdánk egyedi tudására és idejére tudunk csak támaszkodni.

Kommunikáció az ügyféllel

 A technikai tudás mellett azonban nagyon fontos a kommunikációs készség.  A rendszergazda olyan IT-szakember, akinek az ügyfelekkel aktívan kommunikálnia kell, hiszen ő felügyeli egész rendszerük működését. Vele beszélnek, ha a rendszerindító tervezéséről, optimális kialakításáról, installálásáról, majd később fejlesztésről, javításról van szó, ha kérdések akadnak vagy problémák lépnek fel. Éppen ezért a rendszergazdának, ha igazán sikeres akar lenni a szakmájában, tudnia kell tisztelettel és türelemmel bánnia minden egyes partnerrel. Azt kell, hogy érezze az ügyfél, hogy rendszere profi és gondos kezekben van, ahol a szolgáltatónak alapvető szempont a megbízható, gyors és magas szintű segítségnyújtás, válaszadás, együtt-gondolkodás.  Ennek része az is, hogy érthetően és világosan tudja kifejezni magát, úgy szakértővel, mint a szakmát kevésbé ismerővel történő egyeztetés során.  Sok esetben nem képzett informatikus van a vonal másik végén, így fontos, hogy el tudja magyarázni, át tudja adni a szakmai jellegű információt úgy, hogy azt a laikusok is megértsék, és ne úgy érezzék, hogy hozzá nem értőként kezelik őket.

Az előzőek után érdemes elgondolkodnunk, mennyire fontos számunkra, hogy türelmes, pontosan érthető és szolgáltatói attitűdre kiemelkedő hangsúlyt fektető szolgáltatót választunk, vagy kétségbeesetten próbáljuk megérteni IT szakértőnk többnyire szakzsargonnal tálalt rövid és direkt előadását.

Csapatmunka, irányítás

A kommunikáció egy másik, belső működés szempontból is fontos. Nagyobb rendszerek esetén elengedhetetlen, hogy ne csak egy ember foglalkozzon azok felügyeletével, karbantartásával, a probléma-elhárítással. Át kell látnia a feladatokat, munkafolyamatokat, a felmerült probléma alapjait, mibenlétét, hogy aztán szakszerűen és hatékonyan össze tudja hangolni a csapat munkáját a lehető leggyorsabb és legszakszerűbb eredmény elérése érdekében. A rendszergazdának tehát képesnek kell lennie arra, hogy munkatársakat irányítson, munkafolyamatot ellenőrizzen, abban folyamatosan együttműködjön, majd az elkészült munkát minőségében ellenőrizzen.  

Mit válasszunk tehát? Mi jobb, ha rendszerünket egy folyamatos „edzésben” lévő és így friss és speciális tudással rendelkező csapatra bízzuk, vagy bár lehet profi, de erősen limitált erőforrással, idővel és lehetőségekkel rendelkező egyéni szakértőkre, rendszerint hasonló költség-nagyságrenddel.

Kezdeményezőkészség

Mindehhez jön még a proaktív hozzáállás, amely feltételezi, hogy a rendszergazda nem csak passzívan szemléli a gondjaira bízott rendszereket, hanem aktívan tesz azok jobbá tételéért. Ha kell, megfelelő technikai változtatásokat és fejlesztéseket kezdeményez, hogy a korábban tapasztalt problémákkal még egyszer ne kelljen bajlódni, hogy elkerülhető legyen azok megismétlődése.

Ha pedig úgy látja, hogy az ügyfél igényeinek valamilyen más típusú szolgáltatás volna megfelelő, nem rest ötleteivel előhozakodni és jelezni, hogy jobb, hatékonyabb rendszert is képes lenne kovácsolni.

Mi lehet itt a releváns érték? Egyik oldalon a sok-sok eszköz, rendszer és hálózat folyamatosan termeli a problémákat és az arra hozott megoldásokat, a mások oldalon szűkebb a tevékenységi kör és fókusz, így a tapasztalat. Az egyik oldalon a folyamatos munkavégzés során keletkező szellősebb időszakokban szempont és elvárás az ügyfelek felé megnyilvánuló proaktivitás, míg a másik oldal rendszerint csak az éppen aktuális feladatmegoldásra koncentrál.

A vállalati szektorban ma már a külsős rendszergazdák alkalmazása az elterjedt, akiknek jóval magasabb szakmai követelményeknek kell megfelelniük, mint elődjeiknek. Aki csak egyetlen rendszert felügyel és a vállalat alkalmazásában áll, talán megengedheti magának, hogy „lazábban” vegye a dolgokat. Aki azonban specializált és komplex rendszerfelügyeletet lát el, több ügyféllel és profi gárdával dolgozik, mint ahogyan a DoclerNet szakemberei is, nem engedheti meg magának, hogy ne a legjobbat nyújtsa szakmai és személyes kvalitásait tekintve egyaránt.