• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

Visszatér a közvetlen folyadékhűtés

×
×
Megjelent: 2014.09.15 Vissza

A közvetlen folyadékhűtéses technológiát az IBM az 1960-as években fejlesztette ki, és egészen a '80-as évekig nagy szerepet játszott az adatközpontok hűtésében. A fémoxid félvezetők (CMOS) megjelenésével ugyanakkor a chipek wattonkénti teljesítménye is megnövekedett, s így az ipar az olcsóbb, levegőalapú hűtőrendszerek felé fordult.

Ma azonban a gondolat, hogy a hőforrásokat közvetlenül folyadék által hűtsük, reneszánszát éli. Erre utal a 451 Research egy friss felmérése is, melynek eredményeiből kitűnik, hogy bár a mainstreamtől még messze áll, a folyadékhűtést sok új vállalat alkalmazza hűtőrendszere alapjaként, s a nagyteljesítményű adatközpontok száma, melyek mind hatékonyabb hőelvezetést igényelnek, egyre csak nő. A hazai adatközpontokban, mint amilyet többek közt a DoclerNet is üzemeltet, szintén óriási hangsúlyt fektetnek a megfelelő hűtésre.

Mindenkit érdekel, de óvatosan közelítenek

A brit Icetope vállalat, amely dielektrikus folyadékkal elárasztott szervertárolókat fejleszt, számos szakmai elismerést és több mint tízmillió dollár támogatást söpört be az idén. A dániai Asetek, amely közvetlenül a CPU-hoz vezetett folyadékhűtést árul, már tavaly sikerrel lépett az oslói tőzsdére, és az államokban is egyre több kis techcég fejleszt folyadékalapú hűtőtechnológiát. A kicsik általában 5-10 millió dolláros éves bevételt termelnek eladásaikkal. A dielektrikus folyadékok egyik legnagyobb szolgáltatója jelenleg a Novec-et áruló 3M. Bár a megközelítés mindenkinél más és más, az alapelv ugyanaz – a hűtés hatékonyabbá tétele azáltal, hogy a hőelvezető közeget minél jobban közelítik a hőforráshoz.

A techóriások is érdeklődést mutatnak az ilyen megoldások iránt, az IBM, a Fujistsu, a Dell és az Intel is folytat e téren fejlesztéseket. Az ilyen kezdeményezések jellemzően a HPC (nagy teljesítményű számítástechnikai) rendszerek és big data alkalmazások területén segíthetnek abban a piaci szereplőknek, hogy hatékonyabbá tegyék adatközpontjaikat.

Vonakodnak az átállástól

A széleskörű alkalmazásnak elsősorban az ilyen rendszerek bonyolult javítása és szervizelése, a szabványok hiánya, valamint az szab gátat, hogy (régi-)új technológiáról van szó, amelynek még nem volt alkalma mindenki számára meggyőzően bizonyítani. A folyadékhűtés jelenleg az összes alkalmazott hűtőrendszer mindössze 11 százalékát adja. Az olyan, forradalmi technológiákkal is kísérletezgető vállalatok azonban, mint a Google és a Facebook, nagyban előrelendíthetik az ügyet.

Jelenleg az átlagos energiasűrűség sem hajtja a vizet a folyadékhűtés malmára. A mutató lassabban kúszik felfelé, mint arra néhány éve számítani lehetett, és a jelenlegi 5 kW/rack még bőven a hagyományos léghűtéses rendszerek képességein belül van.

Természetesen sokan tartanak attól is, hogy folyadékot alkalmazzanak egy rengeteg elektronikát és magas feszültséget magában foglaló környezetben. A legnagyobb visszatartó erő mégis az, hogy az adatközpontok üzemeltetői, akik oly sokat fektettek már a léghűtéses rendszerekbe, félnek az ismeretlennel próbálkozni, még ha a kudarc esélye minimális is. Bár a folyadékhűtés egyértelműen hatékonyabb a szakemberek szerint, az átállás sohasem könnyű, sikere pedig azon múlik majd, hogy a magas bizalmi mutatóval bíró techóriások, mint a Dell, a HP vagy akár az IBM, kiállnak-e mellette.

Forrás: http://www.datacenterknowledge.com/archives/2014/08/14/is-direct-liquid-cooling-making-a-comeback/