• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

Ez kell ahhoz, hogy megmérjük az internetet

×
×
Megjelent: 2018.02.28 Vissza

Az internet folyamatos monitorozását nem a titkosszolgálatok végzik, hanem egy csapat munkája. Ez a bizonyos, Dr. John Heidemann vezette kutatócsoport 11 percenként 4 millió webhelyet pingel meg, hogy lássák, működnek-e az oldalak.

Tehát ha egy ország esetleg lekapcsolná az állampolgárai internetelérését vagy egy természeti katasztrófa miatt egy térség el lenne vágva az internet hozzáféréstől, akkor ez a bizonyos csoport nagyon hamar értesülne róla.

Amikor az internet mérését elkezdték, a ma ismert internet még nem is létezett

Az amerikai Információtudományi Intézet (ISI) Internetforgalom Vizsgáló Laboratóriuma (ANT) 1972-ben lett alapítva és részt vett a DNS, vagyis a Tartománynév-rendszer kialakításában és az internet elődjének, az ARPANET kifejlesztésében is fontos szerepet játszott.

Az intézet manapság elsősorban amerikai hadtechnikai és nemzetbiztonsági cégekkel vagy szerevezettek áll szoros kapcsolatban. A szervezet fő tevékenysége az internet és az adat-analitika általánosan biztonságosabbá tétele, és ezért hálózati protokollokat dolgoznak ki a biztonság érdekében.

A szervezet tevékenységeit, fejlesztéseit használják a legmegbízhatóbb szolgáltatók, mint például a DoclerNet is, a szerverüzemeltetés során. Az eredményeiket összegezte Dr. Heidelmann a hálózat szimulációval foglalkozó munkájában, ami az első internet-számláláshoz vezetett 2003-ban.

A kutatók először csak azt akarták megtudni, hogy vajon megmérhető-e az internet, de a válaszkeresés során több hasznos dologra jöttek rá

A weboldalak egyszerű pingelésén keresztül észre lehet venni, ha a hálózatok valamiért nem működnek. A működő és nem működő hálózatok és csomópontok feltérképezése pedig számos szempontból nagyon fontos.

Ilyen területek például a telekommunikációs irányelvek. Ezzel a mintavételezéssel kirajzolódik a nyilvános internet egészen a mezei felhasználó által használt routerekig.

Maga a pingelés nem új találmány. A kezdetek óta ezzel a módszerrel nézik meg az interneteléréssel rendelkező eszközök egymás irányába, hogy online vannak-e.

Az elv egyszerű: egy gép elküld egy adatcsomagot egy másik számítógépre és várja a választ. Ha jön válasz, akkor a másik gép online állapotban van, ha nem érkezik válasz, akkor offline. Az ISI-nél minden 11. percben veszik az összes adatot, ami birtokukban áll és térképeket rajzolnak belőle, továbbá különböző kritériumoknak megfelelően vizsgálják a kapott eredményeket.

Elsősorban az egy térségben nem működő hálózatok számát hasonlítják egy térség összes hálózatának számához. Amennyiben egy térség teljesen offline van, az valószínűsíti azt, hogy valamilyen természeti katasztrófa történt azon a helyen.

A kutatócsoport elsődleges célja, hogy valós idejű mérési eredményeket legyenek képesek előállítani és fel legyenek képesek mérni az internet „gyenge pontjait”, ami egyáltalán nem könnyű feladat.