• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

Atomi szintre költöztethetjük az adattárolást?

×
×
Megjelent: 2016.09.27 Vissza

Az emberiség minden nappal egyre több és több adatot termel – ennek tárolása pedig nem egyszerű feladat. A világban gombamód szaporodnak az adatközpontok, mind nagyobb és nagyobb tárterületet kínálva nagyvállalatoknak és magánszemélyeknek. Most viszont lehet, hogy találtunk egy egyszerűbb megoldást, mivel atomi szintűre zsugoríthatjuk adattárainkat.

Holland kutatók ugyanis kidolgoztak egy olyan új technológiát, amely ötszázszor nagyobb sűrűséggel képes tárolni az adatokat, mint az eddig lehetséges volt. Egészen pontosan ez azt jelenti, hogy egy négyzethüvelyknyi területen 500 terabit információt képesek rögzíteni.

A Delft Egyetem munkatársai a Nature Nanotechnology szaklapban publikálták eredményeiket, amelyek még nem véglegesek: sokat kell még dolgozni a módszereken, hogy piacképes termék legyen a fejlesztésből.

Hogyan működik?

A kutatók kezdésként klóratomokat helyeztek egy rézfelületre négyzetrács mintában. Az atomokat egy pásztázó alagútmikroszkóp segítségével tudják nem csak olvasni, de akár manipulálni is, így vihetőek fel az adatok. Mivel a klóratomok a rézfelületen összesen kétféle lehetséges pozíciót vehetnek fel, ez ideális a bináris kódolásra, vagyis az olvasáskor 1-es és 0-ás értékeket rendelhetnek az egyes atomokhoz a kutatók.

Az 500 terabites kapacitás ugyanakkor egyelőre még csak becslés, valójában nem érték el ezt az eltárolt adatmennyiséget. Egyelőre egy 8000 atomot tartalmazó négyzetrácson végezték el a kísérleteket, de a kutatók szerint a technológia teljes mértékben skálázható.

Gondok a sebességgel

Ami egyelőre komolyabb gondokat okoz, hogy az írás és az olvasás is meglehetősen lassú, de a tudósok látnak lehetőséget arra, hogy ezen javítsanak. Ennél még komolyabb probléma, hogy mindez egyelőre csak laboratóriumi körülmények között valósítható meg: az atomi tárolót -210 Celsius-fokon, tiszta vákuumban működik csak megfelelően.

A módszer előnye, hogy a klóratomokat stabil rácsban rendezték el a korábbi laza szerkezetekkel ellentétben. A 8000 atomot tartalmazó, egy kliobájtos eszköz a legnagyobb atomi szintű struktúra, amit eddig ember képes volt előállítani.

Az adattárolási kísérletek egyébként teljes mértékben sikeresek voltak, elsőként néhány könyvet vittek fel az atomi szintű tárolóba, többek között Richard Feynman és Charles Darwin műveit. Ugyanakkor ezeket csak percek alatt voltak képesek írni vagy olvasni – egyelőre tehát van egy jóval kisebb tárterület, amelynek a sebessége viszont messze elmarad egy hagyományos mai PC-étől.

Mindez nem csak azért lehet hasznos, mert mondjuk egy egyszerű adattárolón az emberiség valaha megírt összes könyvét elrakhatnánk a polcra. Hatalmas eredmény lehet az is, ha az adatközpontokban sikerülne bevezetni, mert ezzel hatékonyságuk növekedhetne, az adatközpontok pedig kisebbek lehetnének, valószínűleg kisebb energiafelhasználással – márpedig az adatközponti ipar a globális energiafelhasználásból százalékokban mérhetően veszi ki a részét.

 

Forrás: http://index.hu/tech/2016/07/19/atomokban_mentik_el_a_vilag_minden_tudasat/