• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

Túlságosan bízunk az automata rendszerekben?

×
×
Megjelent: 2016.07.25 Vissza

Ha hinni lehet az amerikai filmeknek, robotjaink csakhamar fellázadnak ellenünk. Az amerikai filmek persze ritkán tudományosan kikezdhetetlenek, de az MI-k problémás voltára korunk olyan géniuszai is figyelmeztetnek, mint Elon Musk vagy Stephen Hawking. A kérdés tehát az: tényleg túlságosan megbízunk a robotjainkban?

Serena Booth, a Harvard John A. Paulson mérnöki és alkalmazott tudományokkal foglalkozó iskolájának informatikus hallgatója pontosan erre volt kíváncsi, ezért diplomamunkájában az ember-robot interakciókat vizsgálta – egészen pontosan azt, hogy mennyire bízunk túlzottan rendszereinkben.

Ehhez Booth egy egyhónapos kísérletet végzett el a kampuszon, eredményeiért pedig megkapta az egyetem Hoopes-díját.

Kérem engedje be szegény robotot

Booth a kampuszon található, kártyás belépőrendszerrel felszerelt épületekhez, lakóházakhoz irányított egy kerekeken guruló robotot, és a távolból irányította, illetve figyelte az interakciókat.

A robot arra kérte az embereket, hogy engedjék őt be az épületbe. Amikor magányos emberekhez ment oda, az esetek 19 százalékában segítettek neki bejutni a szállásokra, amikor viszont az épületen belül volt a robot, és azt kérte, hogy engedjék ki, már 40%-ban segítettek neki.

Az is kiderült, hogy az emberek csoportban jobban megbíznak a robotokban: amikor embercsoportokat kért arra a gép, hogy engedjék be, 71%-ban sikerrel járt.

Booth arra számított, hogy biztonsági szempontból kockázatosnak tekintik majd az emberek, hogy a robotot csak úgy be- vagy kiengedjék, de a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy egyelőre nem tartunk annyira a géplázadástól. A 108 alkalomból mindössze egyszer kérdezték meg a robotot, hogy van-e megfelelő kártyája az épülethez.

Süti vagy bomba, nem mindegy

Az emberek egyébként jóval barátságosabban és segítőkészebben viszonyultak a kis robothoz, amikor az egy fiktív cég, a RobotGrub nevében azt állította, hogy sütit szállít ki. Az ilyen eseteknél 76%-ban engedték be az épületekbe a gépet.

Az emberekből számos különféle reakciót váltott ki a robot: egy alkalommal a megközelített ember megijedt a beszélő géptől és elrohant, egy másik alany nagy ívben megkerülte azt, és végül egy másik ajtón ment be az épületbe, mint eredetileg akart.

Booth eredeti hipotézise szerint akik fenyegetőnek észlelték a robotot, azok nem segítettek neki bejutni az épületbe – utólag azonban, amikor elbeszélgetett a korábban gyanútlan alanyokkal, kiderült, hogy valójában ugyanolyan arányban segítettek a gépnek.

Aggályos lehet, hogy mindössze egyetlen emberben merült fel, a robotnak van-e engedélye "belépni" az épületbe. Igaz, hogy az esetek többségében sütit szállított, de épp így akár bombával vagy más veszélyes eszközzel is elláthatta volna irányítója. Ilyen esetben pedig a segítőkészség katasztrofális eredményekkel járhatott volna.

Egyelőre attól nem kell tartani, hogy a robotok fellázadnának ellenünk, de ahogyan a mesterséges intelligenciák napról napra fejlettebbé válnak és ahogyan a különféle eszközök, mint a drónok egyre megszokottabbá válnak hétköznapjainkban, lehet, hogy nem ártana legalább egy cseppnyi bizalmatlanságot kifejlesztenünk velük szemben.

 

Forrás: http://phys.org/news/2016-05-student-issue-over-trusting-robotic.html