• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

DNS-be kódolja a Microsoft a big datát

×
×
Megjelent: 2016.06.13 Vissza

A redmondi cég nemrég kötött partnerségi megállapodást egy San Franciscó-i céggel, hogy szintetikus DNS-be kódolhassanak adatokat a segítségükkel – ami remélhetőleg hatékonyabbnak bizonyul, mint jelenlegi adattárolási módszereink.

A Twist Bioscience 10 millió DNS szálat szállít a Microsoft számára, hogy adatokat kódolhassanak beléjük, de a projekt még csak tesztfázisban tart: egyelőre azt akarják kideríteni a kutatók, hogyan lehet a molekulákat megfelelően rendezni az adattároláshoz.

Molekulamanipuláció

Természetesen amíg ebből használható technológia lesz, az még hosszú évekbe beletelhet, az előzetes tesztek azonban azt mutatták ki, hogy lehetséges az adatokat 100 százalékosan kódolni és visszanyerni a DNS szálakba és -ból. Ami jó hír, egy grammnyi DNS ugyanis a Twist szerint közel egytrillió gigabájtnyi adatot képes tárolni.

Az adattárolás hatékonyabbá tétele létfontosságú feladat: egyre több és több adatot állítunk elő a mindennapokban is (videókkal, fotókkal és így tovább), ahogyan az egyre kifinomultabb rendszerek is egyre nagyobb méretű adatbázisokat hoznak létre.

A Microsoft az egyik legnagyobb felhőszolgáltatóvá vált napjainkra, így természetes, hogy dolgoznak a probléma megoldásán, remélve, hogy csökkenthetik költségeiket.

A DNS-alapú adattárolás nem csak méretekben impozáns, hosszabb élettartamot is ígér, mint jelenlegi megoldásaink. Az adatokat ma rendszeresen újra és újra át kell írnunk, ahogyan az eszközök elhasználódnak, a DNS azonban akár évezredekig is változatlan formában őrizheti meg a belé kódolt információkat.

Adatválság a küszöbön

A probléma évek óta világos a szakemberek előtt. Ahogy lassan beköszönt az Internet of Things korszaka, ahogyan egyre bonyolultabb rendszereket és jobb képességű eszközöket használunk, az előállított adat mennyisége is ijesztő mértékben nő.

Ennek továbbítása és tárolása gigászi feladat, nem véletlen, hogy az egész bolygón gombamód szaporodnak az adatközpontok, melyek szerverek ezreivel igyekeznek kiszolgálni az egyre mohóbb társadalmat.

Az infrastruktúra azonban egyre kevésbé képes lépést tartani. Jelenlegi eszközeink túlságosan hely- és energiaigényesek, élettartamuk túl rövid, költségeik pedig magasak, így csak ezekkel nem tartható fenn a fejlődés üteme.

A DNS nagyon is jó alternatívát kínálhat, a segítségével sokkalta hatékonyabban tudnánk eltárolni a nyers adatot, ami a big data problémáin komolyan enyhítene. A hosszú élettartam szintén nagy jelentőséggel bír, hiszen az, hogy néhány évente új és új eszközökre költöztessük át adatbázisainkat, összességében hatalmas költségekkel jár.

A Microsoft egyelőre még csak kísérletezik, de ezek a kíséreltek nagyon is biztatóak, így várhatóan a többi techóriás is hamarosan elkezd majd foglalkozni azzal, hogy eltanulja az anyatermészet trükkjeit. Ezzel együtt is jó pár évnek kell azonban eltelnie ahhoz, hogy DNS-alapú tárolóra cserélhessük a merevlemezeket.

 

Forrás: http://www.computerworld.com/article/3062655/data-storage/microsoft-is-making-big-data-really-small-using-dna.html