• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

Nem az a gond, ha a gép elveszi a munkát, hanem ha nem fogadjuk el

×
×
Megjelent: 2016.06.08 Vissza

Az automatizálás, gépesítés nem új jelenség: az emberi munkaerőt az ipari forradalom óta fokozatosan egyre újabb gépekkel helyettesítjük vagy egészítjük ki. A legújabb trendek azonban jóval radikálisabb váltást ígérnek.

Oxfordi kutatók egy friss jelentésében (Impacts of Future Technology) arra a következtetésre jutottak, hogy a közeljövőben az összes amerikai munka körülbelül 47 százaléka esetében teljesen a gépek veszik majd át a feladatokat. Eszerint hamarosan új munka után kell nézniük azoknak, akik most ingatlanügynökként, adótanácsadóként, állattenyésztőként, adatrögzítőként, recepciósként vagy éppen személyi asszisztensként dolgoznak.

Sok munkaterületet már most is a kezdetleges mesterséges intelligenciák dominálnak – utánozzák vagy akár jobban el is végzik azt a munkát, amit korábban emberek végeztek. Természetes, hogy egyre több olyan rendszert használunk, amelyek megkönnyítik a mindennapi tevékenységeinket, akár releváns termékeket ajánlva vagy arcfelismerés útján.

A fejlődést gyorsítja a gépi tanulás, melyet deep learning néven is ismerünk: az önfejlesztő algoritmusokat, amelyeket eleve úgy terveztek, hogy a feladatvégrehajtás során javítsák saját teljesítményüket.

Ez a munkaerőpiacon óriási előnyük, mert bár az emberek hatékonyan képesek ugyanezt tudat alatt elvégezni önmagukkal, a megszerzett tudás átadása már sokszor problémás.

Az ugyanakkor, hogy a gépek átveszik tőlünk a munkát, nem feltétlenül rossz dolog. Az unalmas rutinfeladatokat a gépek sokkal jobban elvégzik, hiszen nem unják meg és kevesebbet hibáznak, az emberek pedig így elvégezhetik a komplexebb feladatokat – emberként gondolkodhatnak ahelyett, hogy gépies munkát végeznek, több idejük és energiájuk marad mindarra, amire az MI (Mesterséges Inteligencia) még nem képes.

Mindezzel együtt az MI előretörése új munkahelyeket is teremt. Az MI-rendszerek ugyanis már ma is olyan komplexek, hogy az átlagember felfogni sem képes a működésüket, pláne nem képes javítani őket, ha valami gond lenne. Egyre nagyobb a szükség tehát az olyan szakértőkre, akik közvetítőként működnek, akik képesek megérteni az ilyen rendszereket és napi szinten dolgozni velük.

Az ilyen pozíciókba ugyanolyan képzett profikra lesz szükség, mintha sebészek vagy jogászok volnának, olyan technikai tudással, amely messze meghaladja az "egyszerű" informatikusokét. Természetesen nagyrészt az ő köreikből kerülnek majd ki, illetve a szoftverfejlesztők, adatelemzők közül.

Számos etikai kérdés is felmerül persze az MI-k alkalmazásával kapcsolatban. Mi van, ha az MI hibázik? Ha egy arcot azonosít rosszul, az még nem sok kárt tesz – de mi van, ha közlekedési balesetet okoz vagy éppen rosszul diagnosztizál egy betegséget?

Igaz, egyelőre úgy tűnik, hogy gépeink messze, messze kevesebb hibával dolgoznak, mint az emberek, tehát még kisebb hibákkal is megéri őket alkalmazni.

A jelek szerint azonban a valódi kihívást mégis a társadalmi és kulturális átalakulás tartogatja, nem a technika – a fejlődés egyre gyorsabb ütemű, ahogyan a gépek már önmagukat is fejlesztik, a kérdés tehát csak az, hogy az emberek képesek-e elfogadni az ilyen mérvű változásokat.

 

Forrás: http://phys.org/news/2016-05-robot-revolutionrise-intelligent-automated-workforce.html