• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

Mekkora is valójában az internet?

×
×
Megjelent: 2016.05.04 Vissza

Az internet meglehetősen mozgalmas hely: másodpercenként tweetek ezrei repülnek ki, több tízezer keresést hajtunk végre a Google segítségével és több órányi videót töltünk fel a YouTube-ra. Az ilyen adatok azonban legfeljebb távoli elképzelést adhatnak az internet valódi méreteiről.

2014 végén már több mint egymilliárd weboldal népesítette be a webet – a szám persze minden töredékmásodpercben változik, ahogy régi weboldalak tűnnek el és új szájtok élesednek. Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa: ez alatt ott rejtőzik (szó szerint) a sötét web, az internetnek az a tartománya, ahová a keresőmotorok botjai nem merészkednek be.

Nehéz pontosan felmérni, hogy mekkora is valójában a sötétweb (vagy más nevén mélyweb), pontosan azért, mert nehezen láthatunk rá: itt rejtőznek a hatalmas zárt adatbázisok és az illegalitásban működő feketekereskedelem is, tehát minden olyasmi, amihez az egyszerű felhasználók jobb, ha nem férnek hozzá.

Az internet valódi méretének felbecslése tehát szinte lehetetlen feladat a folyamatos változás és a rejtett tartományok miatt. Az azonban biztos, hogy egyre csak növekszik.

Egy friss kutatás szerint például az elmúlt két évben jelentősen megnövekedett a weboldalak száma: Maurice de Kunder és kollégái úgy becsüli, jelenleg mintegy 4,7 milliárd szájt lehet aktív a web látható tartományaiban.

De mennyi információt tárol vajon a net?

2014-ben egy kutatás során úgy becsülték, hogy az internet teljes adattároló kapacitása körülbelül 1 millió exabájtra rúg (ez 1024 bájtot jelent).

Figyelembe kell vennünk persze az adattovábbítási kapacitást is, vagyis, hogy mennyi információt küldünk a hálózaton keresztül. Mostanra a szakértők szerint már a zetabájt-korba értünk, vagyis évente több mint 1,1 zetabájtot küldünk a világhálón. Egy zetabájt 1000 exabájtnak felel meg. 2019-re várhatóan már a 2 zetabájtot is meghaladja a teljes éves forgalom.

Egy zetabájt egyébként 36 ezer évnyi folyamatos HD videónak felel meg, akkor kapnánk ilyen értéket, ha a legnagyobb felbontásban streamelnénk a Netflix teljes katalógusát – 3177-szer.

A hálózat alapjaiban változtatta meg mindazt, amit korábban az adattovábbításról gondoltunk: a 2000-es éveket megelőzően a világ teljes adattovábbítási kapacitás nem haladta meg a 2,2 exabájtot, megfelelő tömörítéssel. 2007-re ez 65 exabájtra nőtt.

Ha mindez kicsit elvont, hát arra is történt már kísérlet, hogy fizikaibb módon alkothassunk fogalmat a net méreteiről. 2015-ben például egy kutatócsapat arra az eredményre jutott, hogy az Amazonas esőerdejének 2 százalékát kellene felhasználnunk ahhoz, hogy a teljes netet kinyomtassuk (a sötétwebbel együtt). Ehhez persze meglehetősen komolyan becslésekre kellett hagyatkozniuk: szerintük egy weboldal kinyomtatásához körülbelül 30 A4-es oldalra volna szükség (más becslések szerint ha átlagot nézünk, akár 6,5 oldal is elég lenne egy weboldalhoz).

De ezzel persze nem mérhetjük fel a nem szöveges tartalmakat, mint a videók vagy a fájlmegosztás, amelyek a forgalom nagy részéért felelnek.

2011-ben úgy becsülték, hogy ha az interneten található minden információt CD-kre akarnánk kiírni, ehhez annyi lemezre lenne szükségünk, amelyből egy közel félmillió kilométer magas tornyot építhetnénk, vagyis bőven elhagynánk a Hold pályáját is.

Ugyan a világ tárolókapacitása minden három évben megduplázódik, a számítási kapacitás 1,5-2 évente teszi ugyanezt, vagyis a tárolásban le vagyunk maradva. 2011-ben a világ össze számítógépe körülbelül akkora számítókapacitással bírt, mint egy emberi agy, ma már ennek nyolcszorosával számolhatunk.

A kutatók szerint ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy az online információnak van haszna: ha ugyanis sikerül olyan mesterséges intelligenciákat építenünk, amelyek már egyenként is megha1ladják az emberi teljesítőképességet, akkor az információs korból végre a tudás korába léphetünk, mert ezek képesek lesznek sokkal, sokkal hatékonyabban kezelni ezt az elképesztő adatmennyiséget, „az információs korból végre a tudás korába léphetünk”, ahogy Martin Hilbert kommunikációs professzor fogalmaz.

Forrás: http://www.livescience.com/54094-how-big-is-the-internet.html