• Live chat
  • Facebook
  • Google Plus
  • rss

A tudomány szerint összefügg a közösségimédia-használat és a depresszió

×
×
Megjelent: 2016.04.19 Vissza

Minél több időt töltenek a fiatalok a közösségi oldalakon, annál nagyobb az esélye, hogy depresszió alakul ki náluk, állítják amerikai kutatók. Ez azért is különösen aggasztó, mert 2030-ig ez lehet a munkaképtelenség vezető oka a fejlett országokban.

A Pittsburghi Egyetem kutatói ugyan a Depression and Anxiety szaklap április 1- számában publikálták kutatásuk eredményeit, koránt sem tréfáról van szó. A csoport az első nagyszabású reprezentatív kutatást végezte el az Egyesült Államokban a témában, ami tisztázhatja a korábbi hasonló témájú kutatások vegyes eredményeit.

A korábbi tanulmányokat ugyanis túlságosan kis mintán végezték vagy éppen túlságosan kis területen, és általában csak egyetlen közösségi oldalra fókuszáltak.

Brian A. Primack és kollégái összesen 1787 19 és 32 év közötti fiatalt vizsgáltak meg, hogy meghatározzák a közösségi média és a depresszió közötti összefüggéseket. Vizsgálataik során nem csak a Facebookra koncentráltak, a legnagyobb közösségi oldal mellett tíz másikat (YouTube, Twitter, Google Plus, Instagram, Snapchat, Reddit, Tumblr, Pinterest, Vine és LinkedIn) is szerepeltettek.

Átlagosan a résztvevők naponta 61 percet használták valamelyik platformot, és hetente 30 alkalommal látogattak meg különféle közösségi oldalakat. A résztvevők több mint negyedénél az indikátorok alapján valószínűsítették a depressziót.

Az összefüggés megvan, az irány még kétes

Ez önmagában persze még nem sokat mond, de a közösségi oldalak használata és a depresszió előfordulása között komoly összefüggéseket mutattak ki: azok között, akik több időt töltöttek az oldalakon, nagyobb volt a depressziósok száma. A kutatók biztosra mentek, külön figyelték, nem zavar-e be az eredményekbe a kor, nem, etnikum, családi állapot, társadalmi státusz, kereset és képzettség.

Ugyanakkor az ok-okozati összefüggésben nem teljesen biztosak: az egyik vezető szerző, Lui yi Lin szerint az is lehet, hogy ez éppen fordított, vagyis a depressziós emberek azért fordulnak a közösségi média felé, hogy kitöltsék az életükben érzett űrt.

Emellett ugyanakkor felállították az elméletet arra is, hogyan okozhatja a közösségi oldalak túlzott használata a depressziós állapotot:

Az ismerősök idealizált élete irigységet kelthet, ezzel együtt azt az érzést keltheti, hogy mások élete boldogabb és sikeresebb.

A jelentéktelen közösségi interakciók miatt a felhasználók azt érezhetik, hogy elpazarolják az idejüket, ami negatívan befolyásolja kedélyállapotukat.

A közösségi oldalak erősíthetik a netfüggőséget, amit sokan összefüggésbe hoznak a depresszió kialakulásával.

A közösségi oldalakon töltött sok idő miatt nagyobb eséllyel válhatnak netes zaklatás (bullying) áldozatává is, nagyobb eséllyel érik őket negatív élmények.

A kutatók azt szeretnék, ha eredményeiket a jövőben aktívan használnák a pszichológusok (depressziós betegeknél például külön rákérdeznének, mennyit használják a közösségi médiát), és az érintett oldalak figyelmét is szeretnék felhívni a trendre.

Egyes oldalakon már most is működnek bizonyos biztonsági intézkedések: ha például valaki olyan kifejezésekre keres rá, amelyek arra utalnak, hogy krízist él át (például a depressed, suicidal vagy hopeless kifejezésekre) egy olyan oldalra irányítják őket, ahol az oldal megkérdezi, minden rendben van-e, és linkeket kapnak, ahol problémáikról beszélhetnek valakivel.

Ösztönzik emellett a további kutatásokat is, mivel az egyes közösségi oldalak nagyban eltérő hatással lehetnek az emberek kedélyállapotára, ahogyan az egyes személyiségtípusokra is más hatással lehetnek azonos élmények.

 

Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2016/03/160322100401.htm